Globális

Anatómiai vagy kétkezes kesztyű?

Anatómiai kesztyűről akkor beszélünk, amikor a bal illetve a jobb kézhez külön forma létezik.

A kétkezes kesztyűk akár az egyik, akár a másik kézre is felhúzhatók; ez főképp a vékony kesztyűk esetén jellemző.

Madárinfluenza ellen védő kesztyűk.

A madárinfluenzát egy vírus okozza (ebben az esetben az erősen patogén H5N1), amely a madarak között terjed. Az influenza bizonyíthatóan átterjedhet emberekre belélegzés, de érintkezéssel való fertőzés útján is. Mostanáig nem volt példa az emberről emberre való átterjedésre, de ez a vírus genetikai mutációja esetén megváltozhat. Ilyen fertőzésre elpusztult vagy fertőzött madarak környezetében kerülhet sor, a levegő útján, vagy a madár váladékaival vagy ürülékével való közvetlen szennyeződés révén. Azok a tipikus alkalmazások, ahol a kockázat fennáll, az elpusztult madarak eltávolítása, a vélhetően fertőzött madarak leölése és ártalmatlanítása, az elpusztult madarak vizsgálata, a vélhetően fertőzött személyek orvosi kezelése (óvintézkedésként).

Milyen kesztyű nyújt védelmet?

A madárinfluenza vírusa ellen védelmet nyújtó kesztyűk esetén a legelső követelmény az, hogy folyadékállók legyenek, tehát a behatolási teszteknél megfeleljenek az EN 374-1 szabványnak. Emellett a kesztyűknek a teljes expozíciós időszak során meg kell őrizniük a folyadékállóságukat. Ezért kellő mechanikai erővel kell rendelkezniük ahhoz, hogy elejét vegyék a kesztyű mindennemű károsodásának, ami megszüntetné a gátat, mint például vágás, szálhúzódás vagy kopás. Természetesen a kesztyűk eldobhatók; a használat után a megfelelő módon kell kidobni őket a további szennyeződés megakadályozása érdekében. 

Így a vékony eldobható kesztyűk (mint például a Solo 992/995 vagy a Solo Ultra 997) csak akkor elfogadhatók, ha a munkához nem fűződik mechanikai igénybevétel vagy kockázat, azaz laboratóriumban végzett munkára korlátozódik. 

A megfelelő kesztyű kiválasztása az elvégzendő munkától függ, azaz a mechanikai igénybevételtől és az igényelt funkcióktól. Az elpusztult madarak begyűjtésére és ártalmatlanítására, valamint a felszín és a talaj fertőtlenítési munkáira olyan kesztyűk valók, mint a Vital Eco 115/117, a Duo-Mix 405, az Optinit 472 vagy az Ultranitril 492, de az igényelt funkcióktól függően a Mapa-Professionnel termékválasztékából más kesztyűk is kiválaszthatók. Éppen most végezzük a Bio-Pro kesztyű e vírussal szembeni hatékonyságának ellenőrzését; amennyiben bebizonyosodik, akkor hasznos lehet a Bio-Pro 860 kesztyűt alsó kesztyűként ajánlani azokra az esetekre, amikor nagy a mechanikai sérülések valószínűsége.

Mi a különbség az első-, másod- és harmadfokú égés között?

Az elsőfokú égés kizárólag a felhámot érinti.

A másodfokú égés az irhát is érinti valamilyen (felületi vagy mély) szinten.

A harmadfokú égés érinti a felhámot és az irhát is, teljesen tönkretéve mindkettőt. A regenerálódása nem lehetséges.

45°C-on kezdődik a forrázás, ami a hőmérséklet növekedésével felgyorsul.

Mi az a HDPE?

A HDPE a nagy sűrűségű polietilén szálakat jelöli.

A HDPE szálak használata kiváló vágásállóságot biztosít, miközben csökkenti a vastagságot a jó fogásérzékenység érdekében.

Mi az a DMF?

A dimetil-formamid (azaz DMF) a vegyipar számos alkalmazásában használt oldószer.  A DMF-et használják a poliuretánból (PU) és származékaiból készült kesztyűk gyártási folyamatában is. A DMF olyan vegyi anyag, amely a használat során belélegezhető vagy a bőrön át felszívódhat. Belélegezve és a bőrrel érintkezve káros anyagnak minősül.  A hosszú távú vagy ismétlődő expozíció esetén a DMF hatással lehet a májra. Számos országban meghatározták a munkahelyi expozíció határértékeit, és ezek a határértékek a levegőben lévő maximális koncentrációt adják meg, aminek a MAPA poliuretán kesztyűi megfelelnek.

Az EN 407 szabványban mi a kontakthő-ellenállás megfelelője?

A kontakthő-ellenállás megfelelője a második számjegy az EN 407 piktogram alatt.

EN 407 szabvány – A kontakthő szintje azt méri, hogy több mint 15 másodpercbe telik-e, hogy a kesztyű belsejében 10°C-kal emelkedjen a hőmérséklet, szobahőmérsékletű környezetben, amikor a forró rész folyamatosan érintkezik. 

A forró rész hőmérséklete a szabványban meghatározott szinttől függően változik:

> 1. szint - 100°C

> 2. szint - 250°C

> 3. szint - 350°C

> 4. szint - 500°C

Egyes anyagok magas hőmérsékleten megolvadhatnak, és károsíthatják a kesztyű mechanikai jellemzőit. 

Az EN 407 nem foglalkozik az anyagok tönkremenetelével: egy kesztyű megfelelhet a szabványnak még akkor is, ha alkotóelemei a meghatározott hőmérsékleten tönkremennek.

Mi az a klórozás?

Oldott klórt tartalmazó vízben való átmosásból áll, melyet a maradvány eltávolítását szolgáló semlegesítés és öblítés követ. A klórozás elvégezhető a gyártósoron (ebben az esetben a kesztyű belsejét klórozzák), vagy a gyártás utáni fázisban (a kesztyűt belül és kívül is klórozzák). A klór módosítja a kesztyű felületének kémiai szerkezetét. A folyamat végleges és visszafordíthatatlan. A klórozást nevezik néha halogénezésnek is, és utalhat a puha kialakítású kesztyűkre

Miért klórozás?

A gumi nem csúszik, a természetes latex különösen nem. A klórozás csúszóssá teszi a kesztyű felületét, így könnyen felvehetővé teszi. Ezért lényeges folyamat olyan kesztyűknél, amelyeknek nincs bolyhos pamutbélésű belsejük, vagy olyan esetben, amikor nincs hintőpor a felvétel megkönnyítésére. Klórozottak az egyszer használatos, "nem hintőporozott" eldobható kesztyűk, amelyek természetes vagy szintetikus gumiból (nitril stb.) készülnek.

Vannak hátrányai?

Az a tény, hogy ebben a folyamatban klórt használnak, környezetvédelmi problémákat okozhat a gyártó számára. Továbbá az ilyen módon kezelt kesztyűk általában drágábbak, mint a "hintőporos" változat. Végül a klórozott külső felületű kesztyűk csúszósak lehetnek, ezért kevésbé megbízható a fogásuk.

Sem a használt kesztyűknek, sem a csomagolásuknak nem szabad káros hatást gyakorolniuk a környezetre.

A kesztyűk és a csomagolásuk biológiailag lebomló?

Az oxidáció kizárólag a természetes latexet bontja le jelentős mértékben, ha azt napfény (UV) éri. A biológiai lebomlás szintje azonban alacsonyabb, mint az organikus hulladék esetén. Az egyéb anyagokból, köztük természetes vagy szintetikus szálakból készült kesztyűk alig vagy egyáltalán nem bomlanak le biológiailag

El lehet égetni a kesztyűket?

A használt kesztyűk és csomagolásuk általában ártalmatlanítható a háztartási hulladékégetőkben vagy hasonló létesítményben. A PVC (vagy vinil) kesztyűk azonban problémát okozhatnak ott, ahol nagy mennyiség elégetésére van szükség. Az ilyen kesztyűk elégetése ugyanis nagymértékű hidrogénklorid felszabadulásához vezet, ami károsíthatja az égetőberendezéseket.

Megjegyzendő, hogy azokat a kesztyűket, amelyek a használat során biológiailag vagy vegyileg veszélyes termékekkel szennyeződtek, tárolni kell és a veszélyes hulladékot szabályozó helyi rendelkezéseknek megfelelően kell ártalmatlanítani.

És a csomagolás?

A polietilén és karton csomagolás megfelel a 94/62/EGK európai irányelvnek (1998. július 20-i, 98-638 sz. rendelet), és elégethető vagy újrahasznosítható.

Hogyan kell értelmezni a vegyállósági táblázatot?

A Mapa Professional termékismertetői részletes információt nyújtanak a vegyszerekkel érintkező védőkesztyűk teljesítményéről. Mi az érintett folyamat?

Hogyan kell belefoglalni?

Két jelenség van, ami egy adott vegyszerrel érintkező kesztyű ellenállását jellemzi:

Károsodás: a kesztyű tönkremenetele, amely a fizikai tulajdonságok módosulásában nyilvánul meg (pl. lágyulás, megkeményedés).

Áteresztés: az oldószerekre jellemző jelenség, amely a típusától függően fokozatosan behatolhat a kesztyűbe, néha a károsodás látható jelei nélkül.

A Mapa Professional táblázatai bemutatják a laboratóriumban végzett károsodási és áteresztési tesztek eredményeit is (a tesztek leírását lásd alább). Amit bemutatnak:

Az 1 és 4 közötti károsodási mutató, ahol a magasabb pontszám a kesztyű kisebb károsodását jelenti a vegyi anyaggal érintkezve.

Átjutási idő: percekben megadva, amit az EN 374 szabvány szerint végrehajtott áteresztési tesztből nyernek, hacsak másként nincs jelezve.

Az EN 374 szabvány szerinti, 1 és 6 közötti áteresztési mutató, ahol a magasabb pontszám azt jelenti, hogy hosszabb időbe telik, míg a vegyi anyagot a kesztyű átereszti. 

Azért, hogy segítsen a leginkább megfelelő kesztyűket választani, a Mapa biztosítja Önnek a vegyállósági mutatót. A mutató jelmagyarázata a következő: VEGYÁLLÓSÁGI MUTATÓ

+ + A kesztyű hosszú távon érintkezhet a vegyi anyaggal (az átjutási idő határain belül)

+    A kesztyű időszakosan érintkezhet a vegyi anyaggal (összeadva az áteresztési időnél rövidebb időszakra)

=    A kesztyű vegyi anyagok kifröccsenése ellen használható

-     A kesztyű használata nem ajánlott

Hogyan mérik a károsodást?

Módszer

A kesztyűből kivágnak egy darabot, majd egy csőröspohár tetejére rögzítik, mely a tesztelendő vegyi anyagot tartalmazza.
A csőröspoharat lefelé fordítják; a kesztyű így érintkezik a szerrel.
Egy órányi érintkezés után a csőröspoharat visszafordítják az eredeti helyzetében, és egy tű segítségével azonnal elvégeznek egy szúráspróbát az EN 388 szabványnak megfelelően. 

Eredmény

Ez a teszt lehetővé teszi annak az időnek a mérését (percekben), amennyire a vegyi anyagnak szükséges van ahhoz, hogy átjusson a kesztyűn, olyan körülmények között, amely a kesztyű teljes bemerítésének felel meg.  A tesztet 30°C-on végzik, hogy utánozzák a kéz hőmérsékletét.  A teszt maximum 8 órán át tart. Ha nem kerül sor áteresztésre, az eredményt > 480 perc értékkel tüntetik fel. Az EN 374 szabvány értelmében az átjutási időt egy áteresztési mutatóval mutatják be, a következő táblázatnak megfelelően:

Maradvány erő

(Newtonban) <5, 5-10, 11-15, >15
Károsodási mutató: 1, 2, 3, 4
A legmagasabb mutatóval rendelkező kesztyű a leginkább ellenálló az áteresztéssel szemben.

Hogyan mérjük az áteresztést?

Módszer (az EN 374-3 szabvány szerint)

A kesztyűből származó mintát egy tesztfoglalatba helyezik, két rekeszt elkülönítő membránt képezve.
Az egyik rekeszbe teszi a vegyi anyagot. A kesztyű külső felszínével megegyező mintát érintkezésbe hozzák a vegyi anyaggal.
A másik rekeszben folyadék vagy gáz cirkulál, melyen időről-időre tesztelik, hogy a kesztyű áteresztett-e valamennyit a vegyi anyagból.

Eredmény

Ez a teszt lehetővé teszi annak az időnek a mérését (percekben), amennyire a vegyi anyagnak szükséges van ahhoz, hogy átjusson a kesztyűn, olyan körülmények között, amely a kesztyű teljes bemerítésének felel meg. 
A tesztet 30°C-on végzik, hogy utánozzák a kéz hőmérsékletét. 
A teszt maximum 8 órán át tart. Ha nem kerül sor áteresztésre, az eredményt > 480 perc értékkel tüntetik fel. 
Az EN 374 szabvány értelmében az átjutási időt egy áteresztési mutatóval mutatják be, a következő táblázatnak megfelelően:

Áteresztési idő

Több mint (percekben) 10, 30, 60, 120, 240, 480
Áteresztési mutató: 1, 2, 3, 4, 5, 6

A legmagasabb mutatóval rendelkező kesztyű a leginkább ellenálló az károsodással szemben. 
A 0 érték azt jelzi, hogy az átjutási idő 10 perc vagy annál kevesebb.

A vegyállósági adatok gyakorlati értelmezése

A Mapa katalógus útmutatást nyújt, leírva a kesztyűk készítésére használt 5 legfontosabb anyag teljesítményét számos vegyi anyag tekintetében. Ez lehetővé teszi, hogy Ön megállapítsa, elméletileg melyik anyag felel meg leginkább az Ön alkalmazására. 

A vegyállósági táblázatok számos teszteredményt mutatnak be, amelyeket elsősorban tiszta oldószerekkel nyertek, valamint savakkal, bázisokkal, fertőtlenítőkkel stb., amelyeknél a vízben való hígítás mértéke is fel van tüntetve. A Mapa folyamatosan törekszik arra, hogy bővítse ezeket az adatokat, rendszeresen frissítve a táblázatokat az új teszteredményekkel, melyeket az Ön, vagyis a vásárló által használt vegyi anyagokon végzett. 

Ezek a táblázatok nem használhatók arra, hogy részletes adatokat számítsanak ki összetettebb szerekre, például oldószerkeverékekre vonatkozóan. Az ilyen szerekhez leginkább megfelelő kesztyűt illetően kérjük, keresse meg a Mapa technikai vevőszolgálatát. 

Az adatok laboratóriumi teszteken alapulnak, és nem tekinthetők a tényleges munkakörülmények közötti teljesítmény bizonyítékának. Javasoljuk ezért, hogy végezzen előtesztelést annak biztosítására, hogy a kesztyűk megfelelőek legyenek az adott alkalmazásra.

Ha szeretné tudni, hogy melyik kesztyű a leginkább megfelelő egy olyan vegyi alkalmazásra, amelyet a Mapa táblázatai még nem tartalmaznak, keresse meg az Ön országában lévő technikai vevőszolgálatot, és adja meg a következő adatokat:

Érintett vegyi anyag(ok) - adja meg a vegyi anyag nevét. Ne felejtse el feltüntetni az összes vegyi anyagot, amelyet egy keverékben használ (szükség esetén adja át a keverék egészségügyi és biztonsági adatlapját). Adja meg a hőmérsékletet, az érintkezés típusát (fröccsenés, időszakos érintkezés stb.), az igényelt mechanikus ellenállóságot, meleget, hideget stb.

Egyéb veszélyek: érintkezés más vegyi anyaggal (vegyszerek, érintkezés típusa stb.).

A munkavégzés helyére vonatkozó megkötések: kezelési körülmények (kézügyesség, igényelt érzékenység), a kesztyű hossza, csúszásmentes borítás, élelmiszerekkel való érintkezés stb.

Mi a MAPA kesztyűk hőmérsékleti tartománya?

Az alábbiakban bemutatjuk a MAPA kesztyűanyagra vonatkozó általános hővédelmi előírásokat:

Butil: Max 150 °C – Min -37 °C
Fluorelasztomer: Max. 250 °C – Min -23 °C
Nitril: Max. 138 °C – Min 18 °C
Neoprén: Max. 250 °C – Min -26 °C
Természetes gumi: Max. 100 °C – Min. -43 °C
Poliuretán: Max. 116 °C – Min. 0 °C
PVA: Max 166 °C – Min. -15 °C
PVC: Max 80 °C – Min -9 °C

Max = Maximális hőmérséklet, amelynek a kesztyű ellenáll, és biztosít némi szigetelést a kéz számára.

Min = Minimális hőmérséklet, amelyen a polimer rugalmas marad, és mégis biztosít némi szigetelést a kéz számára.

A fent említett hőmérsékleti besorolásokat általános iránymutatásként kell használni, mivel túl sok a lehetséges változó, többek közt a tartandó tárgy tömege, az érintkezési időtartam, és az anyagvezetési hatékonyság.

Mi számít elektrosztatikus jelenségnek?

Ha két anyag érintkezik és egymáson összedörzsölődik, elektromos töltések cseréje történik (statikus elektromosság). Ha ezeknek a töltéseknek az elvezetése nem következik be, azok felhalmozódnak és elektrosztatikus kisülések fordulhatnak elő.

Miért szükséges a töltéselvezető kesztyű használata?

A töltéselvezető anyag képes megakadályozni a töltések felhalmozódását a töltések elvezetésével. A töltéselvezető kesztyűk használata az elektrosztatikus kisülés elkerülése érdekében szükséges.

Hol fordulhatnak elő elektrosztatikus kisülések?

• Elektrosztatikusan védett terület (EPA5)

Az elektrosztatikus kisülések (ESD) károsíthatják az elektronikus eszközöket (a gyártó problémája) vagy gyengíthetik az elektronikus eszközök teljesítményét (a felhasználó problémája).

Fő iparágak: elektronika, autóipar, fogyasztói termékek.

• Robbanásveszélyes Légkör Által Veszélyeztetett Terület (ATEX terület)

Az elektrosztatikus kisülések robbanásveszélyt okozhatnak.

Fő iparágak: vegyipar, gyógyszeripar, mezőgazdaság (gabonatárolók).

Megjegyzés: A kesztyű viselése önmagában nem akadályozza meg az elektrosztatikus kisülések keletkezését.

A dolgozónak megfelelő töltéselvezető ruházatot, cipőt és földelő csuklópántot kell viselnie, hogy a földelés folyamatosan biztosított legyen.